Cohen még mindig rá tudja venni az embereket, hogy kamera előtt felvállalják a valódi énjüket, csak rasszista, homofób rodeósok helyett ezúttal a vírustagadók, valamint a magukat politikai enciklopédiának gondoló extrémisták lépnek a mikrofon mögé.
De láttam és látok én ám olyan tanárokat is, akik önmagukat mellékvágányra helyezve élnek a gyerekekért. Akik diákok százait inspirálják jellemükkel, és akiket diákok százai inspirálnak lendületükkel és fiatalságukkal.
Vajon megfordult már valaki fejében, milyen folyamatok is mennek végbe egy női testben, nem csak a vérzés, az egész ciklus alatt? Merthogy a menstruációs ciklus a vérzés első napjától a következő vérzésünkig tart.
Némelyik regény megköveteli, hogy egy részünk csatlakozzon hozzá a könyvespolcon. Kiszakít belőlünk egy apró darabot minden egyes elolvasott sorral, magába szívja, aztán ott lapul éveken át akkori énünk kis szelete az oldalak közt, mintha sosem lett volna a miénk igazán.
Talán, ha nem lenne tabu fiatal korban a szexualitás, sokan nem azért akarnák elveszteni a szüzességüket, mert már ciki annak lenni, képesek lennének lekommunikálni, mit szeretnek, mit nem, kevesebb kellemetlen tapasztalat érné őket az ágyban és több öröm.
Ő mondta azt is, hogy az ember szabadnak születik, mégis mindenütt bilincsekben él… és mennyire igaza volt.
A betűket olvastam, a mondatokat és az oldalakat láttam, de nem tudtam áttörni a gátat, ami mögött ott vár az olvasás valódi élménye: mikor az ember úgy belefeledkezik egy könyvbe, hogy a bekezdések helyét lelki szemei előtt helyszínek, emberek és események veszik át.
Egyedülállóan szórakoztató élmény, és annak is ékes bizonyítéka, hogy az önkifejezésnek nem feltétlenül kell jónak lennie ahhoz, hogy kulturális értékkel bírjon.
Ez a véleményformálás nem válik azonban egyoldalúvá. Angie Thomas rámutat mindazokra a hibákra is, amelyeket a feketék követnek el.
hordjanak inget, két számmal nagyobbat legyenek szakállasak és ráncosak és gyűlöljenek engem
