Ezenkívül szöveges és vizuális töredékek ábrázolják a nőket az egyház aktív tagjaiként, ami nem kis fejtörést okoz, hisz a római keresztény egyház belső hierarchiája teljes egészében férfiorientált, amiben nincs helye nőknek… vagy mégis?
A trauma ugyanis, ahogyan a filmből megtudhatjuk, az anyaméhen keresztül öröklődhet, és Angéla esetében öröklődött is…
Egyre gyakrabban futhattunk véres véleménycserékbe ártatlannak tűnő kommentszekciókban, újra és újra láttam felbugyogni a kérdést: mégis miért kell keverni a művészetet és a politikát? Bevallom, ez zavarra adott okot.
A tapasztalatcsere az egyik legfontosabb dolog ebben az egészben, megbeszélni egymással, ki hol mit mennyiért vett, esetleg miből készített alternatívát egyes dolgokra. Rengeteget tanulhatunk egymástól.
Egyszerre bámulatos és félelmetes, hogy ilyen mondvacsinált dolgokon áll vagy bukhat egy egész iparág jövője, és hogy az állandó „én csak egy ember vagyok, mégis mit tudnék tenni” hozzáállás mennyire téves.
Tudatosan kezeli az általa feldolgozott jelenség komplexitását, figyelembe veszi a bűnbánat, a változás lehetőségét, viszont a megértés közben egy pillanatra sem söpri a szőnyeg alá a problémát, ahogy ugye a képernyő túloldalán előszeretettel tesszük.
Jelenlegi állás alapján azt kell mondanom, hogy bár van még mit fejlesztenünk (…), első próbálkozásra nagyon jó eredményeket kaptunk.
Ha viszont a testünk a sarki boltból, az érzelmeink pedig egy braindance-lemezről származnak, akkor tulajdonképpen kik vagyunk? A Cyberpunk 2077 annak állít szobrot, amit a saját világától megvon: az identitásnak.
Hiszen pont a megszokott rendszer, a kisváros parkolói, az élelmiszerüzletek sorainak párhuzamossága az, ami Lady Bird számára kevés – legalábbis önmagához mérten.
A tájékoztató során a középiskolás diákok megismerkedhetnek Szlovákia, Csehország és Magyarország felsőoktatási és felvételi rendszerével, egyetemeivel, lakhatási lehetőségeivel és egyéb hasznos információkkal, illetve trükkökkel.
