Versválogatás V.
Vagy ha a sofőrnek szólok előbb szállnék majd le, Lesznek majd arra módok hogy előtted kitenne.
Vagy ha a sofőrnek szólok előbb szállnék majd le, Lesznek majd arra módok hogy előtted kitenne.
húsz meg kettő az annyi, mint huszonkettő. hm, ahhoz, hogy írjon, mondjuk elég fiatal, viszont ha belegondolunk, már leélte élete egynegyedét
Olyasmi érzés fogott el mint vasárnapi autózásokkor hazafelé a nagymamámtól Egyszerűen mondjuk: gyerekkor
Ezek vagyunk, lyukas zsebek, Kipottyanunk, mint apró pénzérmék egymás mellett, másfelé gurulunk,
Más verseknél pedig mintha kiabálna a felolvasóhang a fejemben, vagy hadarna, esetleg nem kapna levegőt, vagy beleültettek volna a gyomrába egy botanikus kertet.
Nélkülünk és velünk lázas a Hold és a Csillagok. Szabadon szerethető szerepre untál. Szabadon szerethető szerepre untam.
Könnyű szeretni, ha hagyják, s én elvetettem a szerelmem magját, Egyedül nem lehet termeszteni, az effélét nem,
megtudtam ellenben, hogy (túl) nagy hatással vannak rám a színek, vonalak és formák és, hogy örökké elkalandozva nem lehet dolgozatot írni – sem javítani.
Csendesebben! Mert nem hallom, ahogy érzek, tudom, hogy még egyet előbbre lépni vétek, Szóval most itt toporgok a küszöbödön,
a gázrózsa egyenletes kattogása a főtt étel szagától fáradt párafelhő az üveges ajtók nyikordulása meg az üvegteleneké