202201.02
0

Minden szirom

Könnyű szeretni, ha hagyják, s én elvetettem a szerelmem magját,
Egyedül nem lehet termeszteni,
az effélét nem,

Nehéz megszólalni, amikor kitépik a szíved,
Téglafal zuhan, és könnyebb azt hinni, nem érez már semmit két lélek,
Azt mondtad, hogy nincs olyan, hogy valaki nélkül nem lehetne élni,
Nem akartam a valakid lenni,
Bennem máshogy virágoztak a szépek, s most fáj a dühöm, amit irántad érzek,
Azt mondom, nincs bennem semmi,
Elfogytalak szeretni hiába, s most fullaszt a súlya, fullaszt, hogy a szív képes téged ennyire félreérezni, és egyszerűen csak nehéz,
Egyszerűen bonyolult, pedig a szerelem csakis könnyű lehet,
Könnyű szeretni, ha hagyják, s én elvetettem a szerelmem magját,
Egyedül nem lehet termeszteni,
az effélét nem,
Törött cserép odabent,
Az én dobbanásom nem lát, hanem érez,
Te az eszeddel dobbantál,
Összetaposott mag,
Már én is látom, hogy a kertünk tele van gyomokkal, s nem értem, hova tűnt belőlem az a tavasz, amibe vittelek volna magammal,
Egyedül az ültetvényen,
Kapaszkodtam valamibe, amit idealizáltam, hogy boldog legyek,
Veled akartam, nem egyedül, de hiába fáj a szív, s hiába van meg az akarat legbelül,
Csalódott minden szirom,
Azt hittem jobb, ha magamat szidom, de képtelen vagyok már nem látni téged,
Fura, hogy hiányozhat valaki, akit sosem ismertél igazán, s nem kívánom már, csak azt, hogy megtaláld azt másban, amit az én szememben nem láttál tisztán,
Olvadj fel, jégszív,
Valaki másnak,
Különlegesnek,
Fontosnak…

Szólj hozzá!

Your email address will not be published. Required fields are marked *