Vitaindító hipotézis: Nem kell párt, csak Zomri
Ilyenkor vetődik fel a kérdés, hogy egy Zomri-kaliberű mémoldal milyen mértékben befolyásolhatja egy választás kimenetelét.
Nem túlzás azt mondani, hogy a szlovákiai magyar közösség tagjainak többsége közönyösen viszonyul olyan belpolitikai eseményekhez, történésekhez, amiket vagy nem érez meg a bőrén, vagy nem magyar kötődésű. Természetesen az olvasóközönség tájékozottságát erősen befolyásolja az is, hogy a napi Új Szón vagy egy végiggörgetett Felvidék.ma-n kívül olvas-e pl. SME-t, Pravdát vagy Denník N-t. A választások előtti káoszt az adott sajtóorgánumok igyekeznek különböző összefoglalókkal érthetően átadni a közélet iránt érdeklődők számára. Mégis (tény, ritkán) esetenként azzal kell szembesüljünk, hogy az egyik leggyorsabb hírforrás még nem is a Szlovák Hírügynökség (Tlačová agentúra Slovenskej Republiky), hanem egy mémoldal…
Nemcsak a felvidéki magyarság, hanem a többségi nemzethez tartozókra is érvényes lehet az apolitikus magatartás. Mindemellett a 2000-es évekkel ellentétben érzékelhető (Focus Intézet és AKO Ügynökség számára nem kompatibilis állítás következik) Szlovákia fiatalsága fokozatos érdeklődést tanúsít az ország közéleti történései iránt. Miért? Talán, mert a haverok viccesnek találták ezt, Te pedig jót nevetsz rajta:
Több mint 200 ezer Facebook-like és 153 ezer Instagram-követő mellett kétségkívül a legnézetebb politikai poéngyárról beszélünk, ami megközelíti az Aktuality.sk nevű hírportál és Andrej Kiska ex-államfő és pártelnök közösségi oldalainak popularitását. A két prominens, parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) illetve az Egyszerű Emberek (OĽaNO) sem örvend olyan népszerűségnek, mint a Zomri Online. Na, de akkor most a Zomri olyasmi, mint a Kétfarkú Kutyapárt Magyarországon? Természetesen azért nem, mivel az utóbbi egy hivatalos politikai platform, viszont számba kell venni azt is, hogy a két ország belügyeit hajlamosak vagyunk ugyanolyan aspektusból megközelíteni, ami nagy hiba.
A Zomri esetében talán a legérdekesebb a különböző parlamenti képviselőkkel való kommunikáció, illetve az ő pozitív/negatív reakciójuk a szerkesztők bejegyzéseire. Az egyik legismertebb eset Ľuboš Blaha (Smer-SD) nevéhez fűződik, aki jelenleg a Nemzeti Tanács európai ügyekért felelős bizottságának elnöke. A politikus nem egyszer ihlette meg a Zomri adminjait, amelynek a következménye az volt, hogy a neomarxizmussal rokonszenvező képviselőnk, szó mi szó: bepöccent. „Értem, hogy fel vagytok háborodva, kedves barátaim. A Zomri a legnagyobb hulladék, amit a szlovák liberális oldal kitermelhetett magából, és ezt még a Denník N és a SME sem körözi le“ – írta mindannyiunk Ľuboša még 2019 májusában. Természetesen a Brüsszel-kritikus Blaha nem mulasztotta el az EU-t célpontjai közé sorolni. A vicces rész ott jött, amikor Peter Pellegrini (Smer-SD) kormányfő saját párttársát „tette helyre”, amit a Zomri így örökített meg:
Cséfalvay Katalinnal (Most-Híd) chatelnek, és az OĽaNO-ból kiugró Veronika Remišová (Za ľudí – Az Emberekért) állandóan nyomja nekik az Insta-like-okat (feltéve, ha volt elnökünket nem hozzák kompromittált helyzetbe). Néhanapján a miniszterelnök marketingese is jót nevet a posztokon, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan leszűrhető belőlük a demokratikus ellenzék iránti szimpátia. Ilyenkor vetődik fel a kérdés, hogy egy Zomri-kaliberű mémoldal milyen mértékben befolyásolhatja egy választás kimenetelét. Valószínűleg túl drasztikus az elképzelés, viszont nem zárható ki az opciók közül, hogy a fiatalok egy bizonyos csoportja a Zomri által tájékozódva hozzák meg döntésüket az urnáknál. A kérdés egyelőre nyitott.
Képek forrása: http://zomri.online