Feminizmus mint a lerágott csont..?
Olyan problémák, amik abszolút kiküszöbölhetőek lennének kommunikációval. Ha hajlandóak lennénk belátni, hogy igenis a vitakultúra jó dolog…
Olyan problémák, amik abszolút kiküszöbölhetőek lennének kommunikációval. Ha hajlandóak lennénk belátni, hogy igenis a vitakultúra jó dolog…
Világ vége után és világ vége előtt is vagyunk egyszerre, s mielőtt elkezdenéd olvasni, biztonság kedvéért nézz ki az ablakon, nehogy egy atomfelhő megzavarjon közben
A Hollywood kiemeli a kisebbségi reprezentáció fontosságának kérdését a politikai kontextusból, és személyesen, az érzelmeinkre alapozva közvetíti azt.
A Doom: Eternal olyan, mint egy balettelőadás. Zene és mozgáskultúra tökéletes fúziója. A lendülettel, az interakcióval, a környezettel való tudatos zsonglőrködés.
Ha nem is az egész probléma alapja, de mindenképp olaj a tűzre, hogy a mozik többségét is látszólag mennyire hidegen hagyja az egyszerű tény, hogy filmekkel foglalkoznak.
Meddig vagyunk képesek elmenni azért, hogy kedveljenek bennünket? Megalázzuk ezért a rászorulókat, hátrányos helyzetűeket? Életveszélybe sodorjuk-e magunkat? Megerőszakoljuk-e annak a tanárunknak a lányát, akire éppen pikkelünk?
Lehet azt állítani, hogy a humor, a kreativitás vagy a látvány repítik ezeket a filmeket a bevételi listák élére, de ez csak a cukormáz.
Minden műfaj más, éppen ezért az adaptációs futószalagról semmi nem kerül le változatlanul. Ez pedig természetes, sőt szükséges.
Az igazán jó játékok képesek elérni valami elképesztőt. Gyakorlatilag a főszereplővel együtt tanulunk meg leküzdeni újabb, nagyobb, nehezebb akadályokat, így, ha csak apró dózisokban is, de előidézve az eredményesség sikerélményét.
Az Élősködők egy hatalmas élmény, ami szinte tökéletesen ötvözi a nemzetközi filmek kulturális beágyazottságából adódó egyediségét Hollywood szakmai profizmusával.