Versválogatás III.

Csak ennyi

Nincs más vágyam, csak újra
hallani a csendet,
ami kitölti az egymást-bámulásunk
idillikus összképét.

Kóricáló ceruzák

I.

Azért készítek ennyi képet,
hogy ha majd
megkérded, milyen
volt a napom,
meg tudjam mutatni, milyen
is lehetett volna a tiéd.

II.

Túl magasra szálltam
az érzelmek szőtte
fátyolfelhők közt.

Tériszonyom lett.

III.

Mázoljuk ki
a szobánk falát
fehérre,
s engedjük,
hogy a nap sugarai
felfessék rá
a mosolyod.

IV.

Az álmok tengerében
úszunk, a magány meg én.
Vajon együtt lépünk ki a partra,
vagy nélkülem nézi már meg
a naplementét?

V.

Képzeld csak el, milyen
lehet lehunyt szemmel
járni a világot,
majd éjjel úgy
aludni el, hogy
olvasod a falról
az álmaidat.