KADebreceni beszámoló
Magyarországon idén 20 000-el kevesebb ember jelentkezett egyetemre a tavalyhoz képest. Ilyen kevés elsős egyetemista utoljára 19 évvel ezelőtt volt 2001-ben. Ebben nemzetstratégiailag fontos szakok voltak érintettek, mint az ápolók, tanárok vagy a mérnökök. A budapesti egyetemek többsége “csak” 10-20%-os csökkenést tapasztaltak a diákok számában. Viszont ez a leszakadás 2-szer erősebben érezhetőbb lett vidéken, ahol gyakran 30-40 % körül csökkent az idei egyetemisták száma.
Írta: Nagy Teo
Hétvégén a Kaszás Attila Diákkört (KAD), a Budapesten tanuló felvidéki magyar egyetemisták diákszervezetét képviselhettem a Debrecenben lezajlott Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján (HÖOK). A közgyűlésen a magyar egyetemek „HÖK”-jeinek demokratikusan megválasztott képviselői olyan forró témákat vitattak, mint az SZFE körül kialakult helyzetet, koronavírust vagy a magyarországi egyetemeken zajló struktúraváltásokat és sok egyéb mást.
A HÖOK Külhoni Programjának köszönhetően én is részt vehettem az eseményen ugyanúgy, mint az erdélyi, vajdasági és kárpátaljai kollégáim. Ezért is külön köszönetet szeretnék mondani a magyar hallgatói önkormányzatoknak és a HÖOK vezetésének, hogy nem feledkeztek meg rólunk határon túliakról se, és mi is meghívást kaptunk erre az eseményre, ahol annyi sok értelmes és ügyes embert ismerhettem meg Magyarország minden sarkából.
A közgyűlés rögtön a legforróbb témával kezdett, mégpedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és az élére kinevezett új kuratórium közti konfliktusról volt szó. Több SZFE-s diák, köztük maga a SZFE HÖK elnöke is azzal vádolta az utóbbi hetekben a HÖOK-ot, hogy nem áll ki elég erőteljesen a SZFE ügye mellett annak ellenére is, hogy a HÖOK hallgatóinak képviselői közül rengetegen vettek részt az SZFE-s megmozdulásokon és a HÖOK gesztusértékekkel is támogatta az egyetemistákat, például azzal, hogy pizzákat küldött az “egyetemfoglaló” diákoknak. A debreceni közgyűlésen különféle nézetek hangoztak el ezzel kapcsolatban. Volt olyan, aki azt mondta, igenis a HÖOK-nak ott kellene lennie a barikádokon együtt a többi SZFE-s hallgatóval, de volt olyan HÖK-elnök is, aki kritizálta a SZFE-tüntetők hozzáállását és azzal vádolta őket, hogy nem nyitottak még párbeszédre se, úgy pedig nehezen lehet elmozdulni ebből a patthelyzetből.
A magyarországi egyetemek képviselői között végül olyan megállapodás született, hogy magánszemélyként részt lehet venni a tüntetéseken, de a szervezet nevében nem, mivel az kizárná a HÖOK-ból az olyanokat, akik nem értenek egyet a SZFE-tüntetők hozzáállásával. A döntés mellett szóló másik fontos érv az volt, hogy akármelyik oldalra is állna a HÖOK, annak az lenne az eredménye, hogy be lenne húzva az ellenzék és a kormány közt zajló politikai harcba. Ez nem a célunk, mivel nekünk fontosabb, hogy a nagy, politikai indulatoktól túlfűtött verbális verekedésből kimaradva – józan szereplőkként egyfajta közvetítőt játszva – a diákok és a kuratórium között a megfelelő fórumokon képesek legyünk felhangosítani hallgatótársaink kérését: vegyék őket komolyan, legyen elég a párbeszédre való hajlandóság. Az SZFE-s tüntetésekhez szorosan kapcsolódott egy másik téma is: az egyetemek struktúráinak váltása.
Az utóbbi években Magyarországon több egyetem is olyan reformokon ment át, ahol az eredmény az lett, hogy kuratóriumok által vezetett alapítványok vették át az irányítást különböző egyetemek felett. Különféle érvek mentén ezeknek a reformoknak is vannak ellenzői és támogatói, viszont minket, egyetemistákat legjobban az érdekelt a HÖOK közgyűlésén is, hogy a diákok beleszólása a döntésekbe ne legyen gyengítve ezek által a reformok által. Az egyetemeken hozott döntések a legjobban minket érintenek. Ebben a kérdésben nem is volt vita és a közgyűlés egyhangúlag megszavazta 263 támogató, 0 tiltakozó és 0 tartózkodó szavazattal azt az állásfoglalást, hogy a törvényben szükséges garantálni a hallgatók jogait az egyetemi döntéshozás fórumain az alapítványi struktúrákban is.
Harmadik nagyon érdekes téma a COVID-19 járvány volt és azon belül az egyetemek szituációja. Nyilvánvalóvá vált, hogy Budapest és a vidék közti törésvonal mélyebb lett. Magyarországon idén 20 000-el kevesebb ember jelentkezett egyetemre a tavalyhoz képest. Ilyen kevés elsős egyetemista utoljára 19 évvel ezelőtt volt 2001-ben. Ebben nemzetstratégiailag fontos szakok voltak érintettek, mint az ápolók, tanárok vagy a mérnökök. A budapesti egyetemek többsége “csak” 10-20%-os csökkenést tapasztaltak a diákok számában. Viszont ez a leszakadás 2-szer erősebben érezhetőbb lett vidéken, ahol gyakran 30-40 % körül csökkent az idei egyetemisták száma. A kecskeméti Neumann János egyetem volt a rekorder, csaknem felével csökkent itt a diákok száma, 47 %-kal kevesebb egyetemistával kezdte az idei tanévet az intézmény. A HÖOK elnöksége célul tűzte ki, hogy nyomást gyakoroljunk olyan döntések meghozatalára, amelyek újra menővé fogják tenni a felsőoktatást és ne legyen kérdés az érettségizőknek, hogy menjenek-e tovább tanulni. Az elnökség megígérte, hogy létrehoz egy társadalmi mobilitásért felelős elnökségi posztot is, amelynek az lesz a munkája, hogy felhívja a figyelmet a vidéki problémákra is. Ezenkívül a HÖOK hálozatosításán keresztül meg fogja szervezni azokat a pedagógus-hallgatókat, akik érettségi-felkészítőket fognak tartani vidéki gimnáziumokban, ahol gyakran erre nincs esély. Remélhetőleg a vidéki megtartó erő ezáltal exponenciálisan fog nőni, habár a mai döntéseket csak 10-15 év múlva lesznek érezhetőek.
A HÖOK-nak ezt erőteljesen fog kelleni képviselni. Az egész járvány kevés előnye közé tartozik viszont, hogy beindította a digitalizációs modernizációkat és curriculum-frissítéséket, amelyek terén sok egyetem nagyon le volt maradva. Továbbá olyan témákról is szó esett, mint például a V4 egyetemek kapcsolatainak erősítése vagy az EFOTT fesztivál szervezése jövőre, de a legtöbbet a fent említett 3 téma körül zajlott a vita. A közgyűlés végére még át lett adva 3 kiválasztott nyertesnek (100 jelentkezőből) a Forinyák Géza Ösztöndíj, amit a HÖOK tavaly hozott létre, hogy szociálisan gyengébb háttérből származó egyetemisták tanulását segítse. A HÖOK Hallgatókért Alapítvány egyszeri 300 000 forintos (2. és 3. helyezett 100 000 forint) juttatást adott a díjazottaknak, amelyhez hozzátartozik az is, hogy egész évben ingyenes képzésekben fognak részesülni különböző szakemberek által.
