201910.27
0

Oximoron szerelmek II. A természettudomány és a képzőművészet szimbiózisa

A reneszánsz idején jelent meg a művészetekben az igény, hogy minél hitelesebben ábrázolják a valóságot, főleg az emberi testet. A korszakból Leonardo da Vinci anatómiai kutatásai a legismertebbek, amikhez eleinte titkos boncolások adták a kutatási alapot.

A sorozat első részéből már kiderült, hogy a matematika és a képzőművészet nem állnak ellentétes oldalon, sőt kéz a kézben járnak, egymást teszik tökéletessé. Hasonló helyzet figyelhető meg a természettudományokkal kapcsolatban is. Nincs képzőművészet kémia, fizika vagy biológia nélkül.

            A szín tudományos, illetve fizikai szempontbólolyan látással érzékelhető fiziológiai érzet, amelyet a látható fény kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben. A látható színspektrum kb. 380-760 nm hullámhossz közé esik. Ezen tartományon belül a fény hullámhosszának változásával együtt változik az észlelt szín (vörös, vöröses narancs, narancssárga, sárga stb. az ultraibolyáig).

74837828_755190578228107_9155105039218376704_n

            A fehér szín a spektrum három eleméből is összeállítható: a narancsvörösből, a zöldből és az ibolyakékből. Ezekből az alapfényekből valójában minden lehetséges szín kikeverhető. Összességében kijelenthetjük, hogy fizika nélkül nem lennének színek, nehéz lenne enélkül elképzelni mondjuk egy Van Gogh képet.

75443042_513105886209080_8435984740565123072_n

            A művészeti anatómia az emberi test csont- és izomrendszerét, valamint a bőrtakarót ábrázoló anatómia. Abban különbözik az orvosi anatómiától, hogy nem foglalkozik a belső szervekkel, a zsigerekkel, ezzel szemben az emberi test mozgásának különböző szemszögekből való eltérő láttatása érdekli. Anatómiai és biológiai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valóságosan tudjuk ábrázolni az emberi testet.

            A reneszánsz idején jelent meg a művészetekben az igény, hogy minél hitelesebben ábrázolják a valóságot, főleg az emberi testet. A korszakból Leonardo da Vinci anatómiai kutatásai a legismertebbek, amikhez eleinte titkos boncolások adták a kutatási alapot.

52348573_802331416832444_2948847987641548800_n

            Barcsay Jenő 1953-ban megbízást kapott egy anatómiai tankönyv megírására. A világhírű Művészeti anatómia, melyet csupán néhány hónap alatt rajzolt meg, a mai napig a legjobb szakkönyv, több nyelvre lefordították, és több kiadást ért meg. Emellett elnyerte „Az év legszebb könyve” címet, szerzőjét pedig Kossuth-díjjal jutalmazták.

75305537_2386738984909375_8870345722491305984_n   

        A festészet festékek nélkül nem is létezne, azok pedig kémia nélkül nem.                Barcsay Jenő, forrás: google

A pigment a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórész, szemcse. Az évszázadok során különféle festékeket alkalmaztak a művészek, ezek alapanyagokban, tulajdonságokban és használatukban is különböznek. Például az olajfesték lenolajat, méhviaszt, gyantát és pigmentet tartalmaz, ezáltal vízzel nem oldható. Ezzel szemben a temperafestékben a színezőanyag egy olajos-vizes anyagban van eloszlatva, leggyakrabban tojássárgáját használtak erre a célra, így vízzel hígítható a száradásig, de utána már nem. A vízfesték esetében a pigmenteket vízben oldható kötőanyagba keverik, így még száradás után is újra hígítható vízzel. A pasztelltechnika egy minimális kötőanyaggal kis rudakká préselt festékport használ eszközként.

76611059_527850574450599_2824061019981086720_n


            A festészettel foglalkozó művészeknek elengedhetetlen, hogy pontosan tisztában legyenek a festékek összetételével, hígítási és keverési lehetőségeivel. Enélkül nem tudják megfelelően kihasználni az egyes festékek tulajdonságait, vagy ezeket tudatosan alkalmazni.
Pigment, forrás: google

            Nem tudunk olyan művészeti irányzatot megnevezni, mely ne használna színeket, anatómiai ismereteket vagy festékanyagokat. Így nagyon nehéz megnevezni azt az irányzatot, ami legjobban bemutatja a természettudomány és a képzőművészet együttműködését. Véleményem szerint a 20. század művészeti irányzataiból a legjobb példa a fotórealizmus.

74587933_2395688790677749_1927725246798888960_n

            A fotórealizmus az 1960-as és 70-es években indult el, jellemzője a rendkívül aprólékosan és valósághűen kidolgozott részletek. Az alkotás célja, hogy a néző ne tudja, vagy csak nagyon nehezen legyen képes megállapítani, hogy fényképet vagy festményt néz-e. A félelmetes technikai precizitás, a ragyogó, élénk színek és a látvány összetettsége miatt a stílus a mai napig széles népszerűségnek örvend.
Aundrey Flack: Still life, forrás: google

 

 

Oximoron szerelmek- Matematika és képzőművészet társulása

http://archivum.diakhalozat.sk/2019/09/11/oximoron-szerelmek-matematika-es-kepzomuveszet-tarsulasa/

Szólj hozzá!

Your email address will not be published. Required fields are marked *