Az összefogás zsákutcája
Írta: Hajtman Gábor
Alig telt el két év a legutóbbi parlamenti választások óta, máris újabb megmérettetés előtt áll az ország, hiszen november 4-én jönnek a megyei választások. Az elmúlt évekhez képest idén egy fordulós lesz a voksolás. Ezt még 2016 tavaszán hagyta jóvá a szlovák parlament. A hivatalos kampány már júniusban megkezdődött, folyamatosan alakultak a koalíciók, folytak a tárgyalások, így mostanra tisztázódott az indulók névsora. Az együttműködés az MKP és a HÍD között sajnos nem valósult meg, így a két párt külön utakon próbálja megszólítani a magyar választókat.
A pártszakadás óta nem alakult ki olyan együttműködés a két tábor között, ami a választásokon több magyart is mozgósítana. A legutóbbin ugyan sikerült kompromisszumokat kötni, s a nagyszombati megye kivételével közös jelölteket, megyefőket támogatott a két párt. Kizárólagos harc a nagyszombati megyében zajlott, ahol az MKP akkori elnöke, Berényi József csapott össze a HÍD képviselőjével, Nagy Józseffel. A második körbe Berényi jutott be, azonban Tibor Mikušsal, a SMER jelöltjével szemben alul maradt. A tavalyi magyar-magyar párbeszéd után úgy tűnt, döntés születik arról, hogy a jövőben a két párt szorosabban együttműködik majd és már a sorra kerülő megyei választásokon kölcsönösen támogatják egymást. Tudjuk, mindez nem így alakult. A pártelnökök egymást hibáztatták, amiért nem sikerült egyezségre jutniuk. Milyen esélyekkel vág neki a két párt, külön-külön? Nézzük meg az egyes megyéket.
A pozsonyi megyében az MKP részese lett a széles jobboldali platformnak, és az SAS-es Juraj Dropát támogatják a megyefőnöki pozíció elnyerésében. A HÍD ebből a széles koalícióból kimaradt, ugyanis a többi párt nem tartott igényt arra, hogy közös platformon induljanak együtt a SMER-rel és az SNS-szel kormányra lépő HÍD-dal. A párt két szövetségese a SKOK és a Zöldek pártja, akik Daniel Krajcert indítják megyefőnöknek, aki kultúrminiszter volt a Radičová-kormány ideje alatt. Meglátjuk, milyen arányú lesz a magyar képviselők száma a pozsonyi megyében, annyi biztos, hogy a fővárosban mindig is a jobboldali pártok arattak győzelmet. Nagyszombat megyében parázs csata várható a két rivális párt között. A HÍD a kulturális államtitkárt, Rigó Konrádot jelöli, míg az MKP a megye alispánját, a párt egykori elnökét, Berényi Józsefet indítja. Várhatóan a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban számíthat támogatásra a két jelölt. Fontos tényező az is, hogyan szeretnék megszólítani a választókat. Mind a két elnökjelölt nagyon erős, Berényi Józsefnek van tapasztalata a megye vezetését illetően, hiszen ő helyettesíti Tibor Mikuš megyefőnököt, Rigó Konrádnak pedig érdekelt szerepe van a kormányban, hiszen ő a felelős a szlovákiai kisebbségek támogatásáért, így új ötletekkel próbálja kampányát felépíteni. Ebből a szempontból viszont nem volt szerencsés lépés augusztus 29-én Dunaszerdahelyen a szlovákokkal együtt ünnepelni a Szlovák Nemzeti Felkelést, hiszen ezt a helyi magyar közösség nem nézte jó szemmel, mivel nem ez az ünnep az, ahol a szlovák-magyar közeledést és összeborulást kellene hangoztatni. Minden bizonnyal a megye egyértelmű favoritja a jelenlegi ispán, Tibor Mikuš, de ne feledkezzünk meg Jozef Viskupičról sem, akit a jobboldali platform támogat.
A legnagyobb arányú magyar kisebbség Nyitra megyében él, ahol szintén érdekes a jelöltek listája. A HÍD párt nem indít önálló jelöltet, ehelyett beállt a jelenlegi megyeelnök Milan Belica mögé, akit a másik két kormánypárt támogat. Milan Belica nem ápol éppen jó viszonyt a magyar kisebbséggel, sikereit a magyarellenes retorika is ahhoz segítette, hogy minden egyes választási ciklusnál megőrizze pozícióját. Az MKP egyedül indul a megmérettetésen, Farkas Iván a megyejelölt. Az MKP tényleg egy erős regionális párt, de mivel az idei választás csak egy körös lesz, nem biztos, hogy sikerül elérniük céljukat, főleg úgy, hogy itt lett volna az esély a jobboldali platform csatlakozásához, Ján Greššot támogatva. Ez több okból nem történt meg, az egyik az, hogy a KDH nem szeretett volna együttműködni az MKP-val, a másik pedig, hogy az MKP elhiszi magáról, hogy erős párt, így szükségtelennek tartja a partnerekkel való együttműködést. Nyitra mindig is hajlott a sovinizmus és szélsőségek felé, nem kizárt, hogy Milan Uhrík a Mi Szlovákiánk a szélsőséges párt jelöltje jó eredmènyt ér majd el. Marian Kotleba megyéjében, Besztercebányán mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megőrizze pozícióját, szavazói meglehetősen sokan vannak, így kihívóinak nehéz dolguk lesz, ha le akarják őt váltani. Az egyik legnagyobb kihívó az SAS-es parlamenti képviselő, Martin Klus, akit a jobboldali platform támogat. A HÍD jó kapcsolatokat szeretne ápolni koalíciós társaival, ezért a SMER-rel Ján Luntnert támogatja, hogy együtt vegyék fel a harcot az extrémizmus ellen. Az MKP nem szándékozik jelöltet indítani, úgy gondolják, ebben a megyében nem járhatnak sikerrel.
Kassa az a hely, ahol mindig kiszámíthatatlanok az erőviszonyok, hiszen ez a megye már sokszor okozott meglepetéseket. Nagyon sok jelölt méri össze az erejét, a két legesélyesebb a SMER és az MKP által támogatott Ján Raši, valamint a jobboldali platform jelöltje, Rastislav Trnka lehet. A HÍD saját jelöltet indít, Karol Patakyt, mivel nem szerettek volna beállni egyik jelölt mögé sem, továbbá, fel szeretnék mérni, hogy milyen erősek a megyében.
Regionális szinten az elmúlt években az MKP egyértelműen sikeresebb volt a rivális HÍD pártnál, mindig több képviselőt tudott bejuttatni a megyei parlamentbe. A legérdekesebb harc a Nagyszombati megyében várható, mivel ott mind a két párt saját jelöltet állított, így nagy csatát várhatunk a két magyar jelölt között. Ahogy végignézzük a megyéket, eléggé sokkoló, ahogy a két párt távolodik egymástól, hiszen a felvidéki magyar közösség inkább egyfajta közeledést várt el. A pártszakadás óta az MKP a harmadik elnökét köszönti Menyhárt József személyében, viszont a legutóbbi parlamenti választásokon a harmadik hajó is elúszott. Bugár Béla kezdetektől a HÍD elnöke, nehezen tudok elképzelni a jövőben egy Bugár Béla vezetése nélküli HÍD pártot, de lehet, ez kellene ahhoz, hogy a két politikai tömörülés együtt tudjon működni a választásokon.