Ketté futottunk
fejtenélek, bevallom, de valahogy sose futsz ki az anyagból, lehet, közösen kellene kikopnunk egymásból, Vagy megtartlak felvarrónak,
fejtenélek, bevallom, de valahogy sose futsz ki az anyagból, lehet, közösen kellene kikopnunk egymásból, Vagy megtartlak felvarrónak,
Minden nap egy új lap, radírozni nem ér, Becsapod a holnapod.
Sem csepergés, Sem csapás, Ébredező Rügyfakadás Kell!
Vér vesz körül, Tengerré válik, Lelkem kinyílt, Porhadásig.
hordjanak inget, két számmal nagyobbat legyenek szakállasak és ráncosak és gyűlöljenek engem
Le akartam hozni a csillagokat, hogy lásd, mennyi csoda van ezen a világon. Ha kérted volna, mind a tiéd lehetne már.
Így szeret, görbén, esetten, S széppé tisztul sebzett testem, Ha csupasz fürdet a kádban: Kicsi házam, kicsi házam.
Ez a világvége, Drága. Itt ér véget minden, innentől már csak Hátrafelé fordulva tekinthetünk vissza A mögöttünk még zöldülő lombokra, Miknek erezeteiben ott csörgedeznek még Pillanataink.