Katonák, császárok és sámánok – Mákháború-trilógia

Rebecca F. Kuang mindössze 22 éves volt, mikor 2018-ban megjelent a Mákháború (The Poppy War) című regénye. Műfajilag a történelmi fantasy címkét ragaszthatnánk rá, de nehéz szigorú keretek közé zárni. A könyv óriási sikert aratott, egy évvel később már a magyar fordítás is megjelent. Ráadásul később két további regény is született, így már trilógiáról beszélünk. A szerző számos irodalmi díjat nyert, egyesek pedig az évtized legjobb fantasy-írójának tartják.  

Kuang 24 éves létére már két diplomát is szerzett, jelenleg a Yale diákja. A modern kínai történelemmel kapcsolatos tanulmányai egy szilárd vázat adnak a trilógiának. Ezenkívül a szerző elárulta, hogy nagyon sokat merített a történetekből, melyeket a nagyszülei meséltek neki. Ők bizony megélték a második kínai-japán háborút, így hitelességet adnak Kuang regényének.

A történet főszereplője Rin, egy árva, aki hatalmas kínlódások árán a híres Szinegard Akadémia tanulója lesz. Itt a mesterek tökéletes katonákat és stratégákat képeznek a diákokból. A dolgok viszont gyorsan változnak, és a tanítványok hamarosan azon kapják magukat, hogy elméleti ismereteiket kamatoztatniuk kell, ugyanis a küszöbön áll egy újabb háború.

Kuang mesteri szintre emeli a morálisan szürke karakterek megalkotását, nincsenek kizárólag jó és rossz emberek. Ezáltal a regény kritikus gondolkodásra készteti az olvasót. Sokszor arra eszmélünk fel, hogy talán a főhőseink által képviselt nézetek és az általuk meghozott döntések nem is olyan szerencsések, mint azt gondoltuk. Míg azok a szereplők, akikre eleinte ellenségként tekintettünk, talán végül mégis belopják magukat a szívünkbe.

A mű egyik legérdekesebb aspektusa, hogy olvasás közben a valós események mellett a helyszínekre is ráismerhetünk: Nikara Birodalom – Kína, Mugeni Föderáció – Japán, Speer szigete –Taiwan stb. Erre mind a háborús történések, mind a helyszínek földrajzi elhelyezkedése alapján következtetünk.

Kuang nem vonakodik a brutalitástól, leírásai mindvégig naturalisztikusak maradnak. Teljesen nyilvánvaló, hogy míg egy élvezhető olvasmányt akar létrehozni, fő célja az, hogy hű képet fessen a háború embert próbáló körülményeiről. További komoly témákat is belesző a történetbe, mint például a rasszizmus, drogfüggőség vagy a háború okozta trauma romboló hatásai az egyes szereplőknél.

Jogos a kérdés, hogy vajon mi az oka annak, hogy a mű ilyen széles körben elnyerte az olvasók tetszését. A realisztikus ábrázolásmód ellenére nagyon fontos szerepe van a természetfelettinek, ugyanis a regény másik központi témája a sámánizmus. Talán épp ezért is ilyen sikeres a könyvsorozat. Kedvükre lehet azoknak, akik kifejezetten a realitás elől menekülnek, s azoknak is, akik szívesebben maradnak a valóság talaján. Az olvasók számára az is imponáló lehet, hogy a brutalitás ellenére rengeteg poénos szituációba ütközünk. Ezek, még ha csak ideiglenesen is, de feloldják a feszültséget.

Decemberben azt is megtudtuk, hogy a Starlight Media megvásárolta a sorozat jogait, így hamarosan a rajongók kedvenc karakterei életre kelnek, és a nagyképernyőn is láthatjuk majd ezt a megragadó történetet.