A szoba

A szoba a minden.
Sárga-kék absztrakt a falon.
Sárgállik a fény is, mi kókadt tulipánom
kardéles levelének csúcsán csámcsog,
de nagyon.

Balra ott az állvány.
Mármint a nyáron-festek, állván.
Terméke annak Jyskből rendelt darabom
alsó polcát egy éve már megülte,
de nagyon.

S közben kába vagyok,
nézd, ni!
Frusztrál a nép
és... mi!?
Szünös-szüntelen,
erőtlen erőkkel
csak
tőmondataik kényszerébe
gabalyodom,
s közben elunom a létem,
de hagyom.