Barátaink vagy ellenségeink az antibiotikumok?

Beteg vagyok.

Hőemelkedés, sőt ez már láznak is nevezhető, fáj a torkom, sajognak a végtagjaim. Orvos által előirt antibiotikum, szuper, egy hétig nincs semmi buli, addig szépen kigyógyulok. Bár az antibiotikum 10 napra szól, de hát legfeljebb az utolsó hármat nem szedem be. Na kérem, 5 nap után sokkal jobban érzem magam, meg épp meghívást kaptam egy születésnapi bulira, antibiotikum félretéve, majd jól jön máskor.
Egy hónap múlva ugyanezek a tünetek, de legalább most nem kell orvoshoz mennem, hisz még ott van 5 darab gyógyszer a múltkoriból, tökéletes. Megint kigyógyultam, aztán egy kis idő elteltével harmadjára is ugyanezek a tünetek jelentkeztek nálam, most már sajnos el kellett látogatnom a körzeti orvosomhoz, antibiotikum ugyanúgy, mint a múltkor. Négy nap után semmi javulás. Hát mit lehet tenni, jön az erősebb baciölő, annak majd meglesz a hatása. Azért az orvos rákérdez, hogy anno kiszedtem-e az egész tábla orvosságot úgy, ahogy ő azt előírta, természetesen ezt a kérdést heves bólogatás kísérte a részemről.

AMR, avagy antimikrobiális rezisztencia. Elsőként, a mikroorganizmusok. Legyen szó vírusról, gombáról, a mi esetünkben baktériumról. Rezisztencia. A baktérium ellenállása az adott mikrobiális hatóanyaggal szemben, ami nem más, mint az antibiotikum, tehát beszélhetünk antibiotikum-rezisztenciárol. Azt még fontosnak tartom megemlíteni, hogy az antibiotikumok csakis kizárólag baktérium által okozott megbetegedés gyógyítására alkalmasak, vírusos fertőzések ellen hatástalanok. Az antibiotikumok meggátolják, hogy az adott baktérium tovább osztódjon, új fehérjéket termeljen, tehát lelassítják a növekedését vagy teljesen elpusztitják. Mi okozhatja azt, hogy a felírt antibiotikum hatásosan fellépett az adott mikroorganizmus ellen, majd később ugyanazzal a baktériummal szemben elvesztette a hatásat?
Egy hónappal ezelőtt, vagyis november harmadik hetén az egészségügy pontosan ezt a problematikát állította középpontba. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet meghirdette ezt a hetet az Antibiotikum világhetének, amelyet a november 18-ára eső, az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) által megszervezett Európai Antibiotikum Nap is támogat. Így szeretnék felhívni a figyelmet a tudatos antibiotikum-használatra.

Hogyan is alakul ki az, hogy az adott mikroorganizmusok nem reagálnak a velük szemben használt hatóanyagra? A szervezetünkben bakteriális megbetegedéskor magas a baktériumok száma, pár közülük rezisztens az antibiotikumokkal szemben. Az antibiotikumok megölik a betegséget okozó baktériumokat, de az ún. jó bacikat is, amelyek védik a testünket a fertőzésektől (ezért fontos a pre- és probiotikumok szedése az antibiotikumok mellett). A rezisztens baktériumok elkezdenek tovább szaporodni, és átadják további baciknak azokat a géneket, amelyek felelősek az ellenállás kialakulásáért. A következő kérdés az, hogy mi okozhotja ezt a kialakulást. Itt hívnám fel a figyelmet a fent említett példára, amikor valaki megszakítja a gyógyszeres kezelést amiatt, mert mondjuk már sokkal jobban érzi magát. Ez viszont még nem biztos hogy a teljes kigyógyulást jelenti. Ezenkívül ide tartozik még a túlzott antibiotikum-használat, vagy amikor beszedjük az otthon talált tablettákat, pedig nincs is bakteriális eredetű betegségünk, ha szünetet tartunk vagy épp ellenkezőleg, nagyobb mennyiségben szedjük be az előírt gyógyszereket, és amikor antibiotikumokkal próbáljuk kezelni a vírusos fertőzéseket.
És mit tudunk tenni mi annak érdekében, hogy ez az egész elkerüljön minket? Figyeljünk oda az egészségünkre, az egészséges táplálkozásra (sok zöldség és gyümölcs!), a mozgásra, a rendszeres alvásra, a higiéniára, legfőképp a helyes kézmosásra. És ha már arra kerül sor, hogy a körzeti orvosunk antibiotikumos kezelésre kényszerít minket, akkor már szedjük ki azt az előírt mennyiséget, egy bulit talán ki lehet bírni –OH csoportok bevitele nélkül is.