A zöldek

Egy „közasszociációs” kutatást végeztem az ismerőseim között – arra voltam kíváncsi, kinek mi jut eszébe, ha azt mondom, hogy „zöld”. Persze, mint az várható volt, mindenki a természetre, illetve konkrétan fűre, fára, erdőre gondolt.

Érthető, hiszen a zöld Földünk egyik uralkodó színe. Szimbolizálja a gazdagságot, növekedést, megújulást, kezdetet; a kereszténységben a reményt, a feltámadást; az iszlámban pedig a szerencsét, bőséget és fiatalságot. A Korán szerint Mohamed próféta is gyakran viselt zöld öltözéket, és a kalifák is zöld kaftánt és zöld turbánt viseltek, illetve zöld zászló alatt harcoltak. Ez a szín szerepel az Arab Liga és sok iszlám állam nemzeti zászlajában, illetve Magyarország zászlajában és címerében is (ezekben a reményt és a földet szimbolizálja).

Ezoterikus megközelítéssel fontos szempont, hogy a zöld két szín keverékéből származik, miáltal örökölte azok néhány tulajdonságát is: a sárga energikusságát és a kék nyugalomkeltő hatását. Így a zöld szín kiegyensúlyozott és harmonikus érzést kelt. A növények színeként a természetvédelemre, környezetvédelemre is utal, így sok környezetvédő mozgalom, „zöldmozgalom”, környezettudatos cég használja a logójában és márkaszíneiben. Egyébként egyes megvásárolható termékekre, sőt, emberekre is mondjuk, hogy zöld.

Napjaink talán legismertebb „zöld embere” Greta Thunberg – a Google 0,42 másodperc alatt 281 millió találatot dob ki az ő nevének beírásakor (ami lényegesen több, mint például Barack Obamára kapott 163 millió találat 0,56 másodperc alatt). Szerintem mindenki hallott már a 16 éves svéd lányról, aki tavaly nyáron elhatározta, hogy sztrájkkal hívja fel az emberek figyelmét a klímaváltozásra, s péntekenként az iskolapad helyett a stockholmi parlament lépcsőjén ült. Iskolatársai rövid időn beül csatlakoztak hozzá, majd miután előadást tartott a TEDxStockholmban, és beszédet mondott a katowicei klímacsúcson, bombaként robbant a köztudatba. Azóta iskolások ezrei, sőt, milliói (!) tüntetnek péntekenként a „Fridays For Future” mozgalom zászlaja alatt, ami a „Greta-jelenség” nevet kapta. Nem telt el sok idő, Magyarország is csatlakozott a hullámhoz: péntekenként tüntetéseket szerveznek Budapesten a parlament előtt, informatív beszédeket tartanak, és elkészült egy magyar nyelvű weboldal is a  https://fridaysforfuture.hu/ link alatt. A bemutatkozás szerint hétköznapi emberekről, fiatalokról van szó, akik élni szeretnének, és ezért ki is állnak. „A Fridays For Future nemzetközi mozgalomhoz csatlakozunk, amely Greta Thunberg inspirációjára jött létre, és minden pénteken tüntetésekkel állunk a fenntartható, ÉLHETŐ jövőért.”

Greta személye tehát nagyon fontos – elindított valamit, felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem lépünk az ügy érdekében, elpusztul az általunk ismert világ, mielőtt a mai fiatalok megöregednének. Ezért hiteles, mert ő is fiatal, és ezáltal tudott ennyi embert – nemcsak diákokat, hanem szülőket és nagyszülőket is – megmozdítani. Múlt pénteken 170 országban voltak tüntetések, és közel 4 millió (!) ember vonult az utcára nem csak Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában, de Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában egyaránt. A Greta-jelenség egyre nagyobb hullámokat csap, egyre több ember kezdi tudatosan élni a mindennapjait, amit a környezetvédelmi kihívások, mint például az egy évig nem vásárolok ruhát, a veganuár, a műanyagmentes július és az autómentes augusztus tovább erősítenek. Greta hatására sokan vegánok lettek, illetve vannak, akik elhatározták, hogy soha többé nem ülnek repülőgépre. Így tesz Greta is, s a New York-i klímacsúcsra vitorlással utazott.

A konferencián rajta kívül egyébként további ötszáz fiatal is részt vett, az ENSZ ugyanis idén először egy globális ifjúsági klímatalálkozót is szervezett, hogy a klímaváltozás által leginkább érintett fiatal generáció tagjai is szót kapjanak. Ők arról beszéltek, hogyan lehetne elérni, hogy a világ vezetői foglalkozzanak a globális felmelegedés témájával, és célorientált lépéseket tegyenek. Magyarországot Zálnoky Krisztina képviselte, aki a V4SDG (Visegrád a Fenntarthatóságért) ifjúsági szervezet társalapítója. Céljuk, hogy minél több fiatal találkozhasson politikai, gazdasági és civil döntéshozókkal, akiktől információkat kaphatnak, és akikkel együtt gondolkodhatnak a fenntarthatóság kihívásairól és megoldásairól. A nyitó rendezvényükön több mint 100 szakember vett részt – mint például Jörg Bauer, a Tungsram vezérigazgatója, Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete, illetve Bonifert Márta, a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának elnökségi tagja. A napokban elindították az #AllInForClimateAction (mindent bele a klímacselekvésért) nemzetközi petíció magyar változatát, hogy megmutassák, Magyarországot érdekli a klímaválság, és az emberek itt is felelős döntéseket várnak el a politikusoktól.