Hat óra előtt öt perccel toppantam be a Pozsonyi Magyar Intézet kapuján. A medikusklub elnökasszonyának, Žiaček Noéminek írtam, hogy bőven a kezdés előtt ott leszek, mégis úgy éreztem magam, mint aki késik. Nem hagytam elég időt ahhoz, hogy összeszedjem a gondolataimat, pedig nagyon sok múlt azon, hogy sül majd el a kis tíz perces stand…